ESEMÉNYNAPTÁR

May 2019
S M T W T F S
1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31

szgyf_banner.jpg

A nevelőszülőséggel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszai
 
 
Személyi és tárgyi feltételek
 
  • Ki lehet nevelőszülő?
 
Nevelőszülő lehet, aki a 24. életévét betöltötte, nem áll cselekvőképességet érintő gondnokság és támogatott döntéshozatal hatálya alatt, büntetlen előéletű, a gondozásába helyezett gyermeknél legalább 18, de legfeljebb 50 évvel idősebb, személyisége, egészségi állapota és körülményei alapján alkalmas a nála elhelyezett gyermek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítására és a családjába történő visszakerülésének vagy örökbefogadásának támogatására, valamint a gyermek, fiatal felnőtt életkori szükségleteiből adódó feladatoknak az ellátására, rendelkezik a nevelőszülői tevékenység folytatásához szükséges képesítések valamelyikével.
 
  • Milyen képesítéssel kell rendelkeznie a nevelőszülőnek?
 
Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítéssel kell rendelkeznie, vagy az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen le kell tennie, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen kell elvégeznie, és mindkét esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi.
 
  • Milyen feltételekkel lehet felmentést kapni a képesítés alól?
 
A képesítésre vonatkozó rendelkezésektől a gyermek érdekében kivételesen akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.
 
  • Milyen feltételekkel lehet mentesülni az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzése alól?
 
Mentesül az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő szakképesítés megszerzése alól az a személy, aki 2013. december 31-én az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezik, nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban áll, vagy nevelőszülői jogviszonyban áll és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül eléri.
  • Milyen elhelyezési feltételeket kell biztosítania a nevelőszülőnek?
 
A gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja az ellátást. A gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere legalább 6 m2 legyen. A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és ellátásához viszonyítva. Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el. Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.
 
  • Csak kertes ház alkalmas a nevelőszülő tevékenység folytatására?
 
Nevelőszülői tevékenységet bármilyen lakóingatlanban, így lakásban is lehet folytatni, ahol az elhelyezési feltételek biztosítottak.
 
  • Saját gyermekkel egy szobában helyezhető el együtt nevelt gyermek?
 
Igen, sőt kifejezetten támogatjuk, hogy a saját gyermekek és a nevelt gyermekek együtt legyenek elhelyezve, ne érje őket semmilyen megkülönböztetés.
 
  • Ha több tulajdonosa van az ingatlannak, amelyben a nevelőszülői tevékenységet folytatnám, akkor mi a teendő?
 
Az ingatlan összes tulajdonosának írásban hozzá kell járulnia a nevelőszülői tevékenység folytatásához.
 
  • Bérelt ingatlanban lehet nevelőszülői tevékenységet folytatni?
 
Lehet bérelt ingatlanban nevelőszülői tevékenységet folytatni, de ehhez a nevelőszülőnek határozatlan idejű bérleti szerződéssel kell rendelkeznie, valamint az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak írásban hozzá kell járulnia a nevelőszülői tevékenység folytatásához.
 
  • Hány gyermeket nevelhet a nevelőszülő?
 
A nevelőszülő a saját kiskorú gyermekeit is beszámítva legfeljebb 6 gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja. Ha a nevelőszülő saját kiskorú gyermekről háztartásában nem gondoskodik, akkor legfeljebb 5 gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosíthatja.
Ha a nevelőszülő vagy a speciális nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő egy vagy két fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek a fenti létszámot egy fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, különleges nevelőszülő három vagy négy fő különleges szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot két fővel kell csökkentenie. Ha a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, akkor a működtetőnek a fenti létszámot minden kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén egy fővel kell csökkentenie.
 
·        El lehet-e térni a jogszabályban meghatározott maximális gyermeklétszámtól?
 
Indokolt esetben, így különösen testvérek együttes elhelyezésénél, a nevelőszülő kérelmére vagy beleegyezésével a jogszabályban meghatározott maximális gyermeklétszámtól el lehet térni. Az eltérés feltétele ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat, nevelésbe vett gyermek esetén a gyermekvédelmi gyám hozzájárulása.
 
  • Ki határozza meg a nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek létszámát?
 
A nevelőszülőnél elhelyezhető gyermekek létszámát a jogszabályokban meghatározott maximális létszám, valamint a nevelőszülő személyi és tárgyi feltételeinek figyelembe vételével a működtető a nevelőszülővel egyetértésben állapítja meg.
 
  • Egyedülálló személy lehet nevelőszülő?
 
Igen, egyedülálló személy is lehet nevelőszülő, de a minősítésekor ezt a tényt figyelembe kell vegyük, így vizsgáljuk, hogy egyedül is eleget tud-e tenni a nevelőszülőséggel kapcsolatos elvárásoknak.
 
  • El lehet-e térni a nevelőszülő és a gyermek között jogszabályban meghatározott minimális és maximális korkülönbségtől?
 
A nevelőszülő és a nevelt gyermek közötti korkülönbségre akkor indokolt eltérni, ha a gyermeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozói között van olyan személy, aki a gyermek nevelését vállalná, hozzá a gyermek kötődik, de a hozzátartozó a saját családja és a gyermek anyagi veszélyeztetése nélkül csak nevelőszülőként tudja vállalni a gyermek nevelését.
 
 
A nevelőszülő díjazása
 
  • Milyen díj illeti meg a nevelőszülőt a gyermek ellátására?
 
A gyermekek ellátására a nevelési díj legalacsonyabb összege - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a. jár.
A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-a, ha a nevelt gyermek a megyei, fővárosi gyermekvédelmi szakértői bizottság által készített szakmai vélemény szerint súlyos pszichés vagy súlyos disszociális tüneteket mutat, vagy pszichoaktív szert használó vagy kettős szükségletű.
A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 140%-a, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven aluli.
A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb - gyermekenként, fiatal felnőttenként - az éves nevelési díj 25%-ánál.
A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt. E juttatásokat a nevelőszülő kizárólag a gyermek ellátására fordíthatja.
 
  • Milyen díjazás illeti meg a nevelőszülőt a munkájáért?
 
A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt - függetlenül attól, hogy helyeztek-e el nála gyermeket, fiatal felnőttet - alapdíjként havonta legalább a minimálbér 30%-a illeti meg.
A nevelőszülőt az alapdíjon felül minden egyes nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt után kiegészítő díjként havonta legalább a minimálbér 20%-a illeti meg.
A nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg.
A nevelőszülőt kizárólag az alapdíj illeti meg a gyermek, fiatal felnőtt kollégiumi elhelyezésének időtartamára. Ha a gyermek, fiatal felnőtt a tanítás nélküli pihenőnapok kivételével tanítási szünet, betegség vagy egyéb ok miatt nem a kollégiumban, hanem a nevelőszülő háztartásában tartózkodik, a nevelőszülő az alapdíjon felül a kiegészítő díjra, valamint a többletdíjra is jogosult.
 
 
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos kérdések
 
  • Mi a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony?
 
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony egyrészről a működtető, másrészről a nevelőszülő, a speciális nevelőszülő vagy a különleges nevelőszülő között az ideiglenes hatállyal elhelyezett vagy nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó ellátásának biztosítása céljából, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti írásbeli keret-megállapodás alapján létrejövő foglalkoztatási jogviszony.
 
  • Mikortól jön létre a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony?
 
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony az írásbeli keret-megállapodás alapján attól az időponttól jön létre, amelytől kezdve a gyámhatóság a határozatában a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülő háztartását határozta meg.
 
  • Mikor szűnik meg a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony?
 
A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszűnik a nevelőszülő halálával, a működtető jogutód nélküli megszűnésével, határozott idő lejártával, vagy ha a nevelőszülő gondozásából valamennyi gyermek, fiatal felnőtt kikerült és a gyámhatóság az ezt követő három hónapon belül újabb gyermeket, fiatal felnőttet nem helyezett el a gondozásában. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony megszüntethető a működtető és a nevelőszülő közös megegyezésével, felmondással vagy azonnali hatályú felmondással. A nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel indokolás nélkül írásban felmondhatja. A működtető a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt hatvannapos felmondási idővel, írásban, indokolással felmondhatja.
A működtető azonnali hatállyal felmondja a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, ha a nevelőszülő külföldön létesít szokásos tartózkodási helyet, a nevelőszülőt a bíróság jogerős ítélettel cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezte vagy számára a gyámhatóság támogatót rendelt ki, a nevelőszülővel vagy a vele egy háztartásban élő más személlyel szemben a Gyvt. 15. § (8) bekezdésében meghatározott kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, a bíróság a nevelőszülő szülői felügyeleti jogát jogerős ítéletével megszüntette, vagy ha a nevelőszülő veszélyezteti a nála nevelkedő gyermeket. Azonnali hatállyal csak a működtetőnek áll jogában felmondani a foglalkoztatási jogviszonyt.
 
  • Van-e a nevelőszülőnek szabadsága, ha van mennyi?
 
A nevelőszülőnek jár szabadság, így az egy gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben egy munkanap, a kettő vagy három gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben két munkanap, a négy vagy több gyermeket nevelő nevelőszülőt minden naptári negyedévben három munkanap szabadság illeti meg.
 
  • Segíti, illetve helyettesíti-e valaki a nevelőszülőt?
 
A működtetőnek gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával kell gondoskodnia a nevelőszülő segítéséről, ha a nevelőszülő egyidejűleg legalább öt gyermek teljes körű ellátását biztosítja,a speciális nevelőszülő segítéséről a nála elhelyezett gyermekek számától függetlenül, a különleges nevelőszülő segítéséről, ha a különleges nevelőszülő egyidejűleg legalább három különleges ellátási szükségletű vagy kettős szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, gyermekszámtól függetlenül nevelőszülő segítéséről a nevelőszülő szabadsága, betegsége, képzése, továbbképzése vagy egyéb akadályoztatása esetén.
 
·        Ki lehet a nevelőszülő segítője, helyettesítője?
 
A gyermekgondozó személyére a nevelőszülő tesz javaslatot. Gyermekgondozó elsősorban a nevelőszülő hozzátartozója lehet, de a nevelőszülő egyetértésével más nevelőszülőt is meg lehet bízni a gyermekgondozói feladatokkal.
 
  • Folytathat-e a foglakoztatási jogviszony mellett más keresőtevékenységet a nevelőszülő?
 
A nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett - a működtetővel kötött megállapodásban foglaltak szerint - időkorlátozás nélkül folytathat más keresőtevékenységet, feltéve, hogy az a nála elhelyezett gyermek, fiatal felnőtt ellátását nem veszélyezteti.
 
  • A működtető az illetékességi területén kívül élő (esetünkben Pest megyén kívül élő) nevelőszülővel is létesíthet foglalkoztatási jogviszonyt?
 
A működtető a székhelyén, illetékességi területén kívül élő nevelőszülővel is létesíthet nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt, feltéve, hogy a gyermek nevelését, gondozását és a nevelőszülői család életkörülményeit rendszeresen figyelemmel tudja kísérni, valamint a működtetéssel kapcsolatos feladatokat el tudja látni.
Nevelőszülői hálózatunk a gyakorlatban Pest megyén kívül Budapesten, illetve a megyehatár közelébe eső más megyék településein élő nevelőszülőket működtet.
 
 
A gyermek törvényes képviseletével és a vér szerinti családjával való kapcsolattartással kapcsolatos kérdések
 
  • Ki látja el a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek törvényes képviseletét?
 
A nevelőszülőnél elhelyezett gyermek törvényes képviseletét a gyermekvédelmi gyám látja el, aki a Pest Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat munkatársa.
A gyermekvédelmi gyám kezdeményezheti a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének ellátását. Ebben az esetben a nevelőszülő gyámi tevékenysége következő feladatokra korlátozódik:
 
Eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzése érdekében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását.
 
Törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz,
 
Eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében.
 
  • Ki biztosítja a gyermek és a vér szerinti szülő közötti kapcsolattartást?
 
A nevelőszülő a gyámhatóság határozata alapján biztosítja az általa nevelt gyermek kapcsolatát a kapcsolattartásra feljogosított szülőjével és közeli hozzátartozóival.
 
  • Hol kell a gyermek és a vér szerinti szülő kapcsolattartását biztosítani?
 
Alapesetben a nevelőszülő a saját otthonában biztosítja a vér szerinti szülő és a gyermek kapcsolattartását, ha erre a vérszerinti szülő együttműködésének hiányában, vagy más okból nincs lehetőség, akkor a kapcsolattartás helyszínéül a gyámhivatal megjelöl egy semleges helyszínt.